Milliárdnyi elhízott ember él a Földön, és sokukat zavarja a túlsúly, és ez ellen képesek is tenni - akár rengeteg pénz kiadásával fogyasztószerek, nullkalóriás ételek, gyötrő éhezés árán. Az üzlet igazi nagy ütőkártyája, hogy a módszerek nagyobb része ideiglenes, de látványos eredményt ad, ellenben az ügyfél évekkel később visszatér az újraszerzett zsírok miatt. A leírásom kissé hosszú lesz, és az élettani részt sem fogom kihagyni, de remélhetőleg érthető és szakmailag elfogadható tudok maradni a végére is. Sokat merítettem ismét Dr. Osváth Péter előadásából és jegyzetéből, illetve a sok évvel ezelőtti élettan órákból, de természetesen nem tudományos írásról van szó.

A tápanyagok szerepe, azaz mit kell elhagyni?

A válasz egyszerű: mindenféle tápanyagra szükség van, a mérték a lényeg. Az evolúció révén az emberi szervezet tökéletesen alkalmazkodott a fejlett civilizáció előtti élethez, ezt kell megismernünk, és figyelembe vennünk ma is, erre még később visszatérek. Alapvetően kétféle tápanyag van: kalorigén, azaz amelyik tartalmaz kalóriát és non-kalorigén, azaz a víz, sók, vitaminok. A kalorigén tápanyag lehet fehérje, szénhidrát vagy zsír.

A legtöbb ember, aki fogyókúrázik, a leadott súly 50 százalékát visszanyeri a fogyást követő első évben. A maradék nagy része a következő három évben fog visszajönni. A legtöbben alapvetően tudják, hogy az egészséges testsúly megtartása három dologra vezethető vissza: egészséges táplálkozás, kevesebb evés és mozgás. De mindezek tényleges megvalósítása nehéz lehet.

Naponta több mint 200 étkezési döntést hozunk, és ezek többsége automatikusnak vagy megszokottnak tűnik, ami azt jelenti, hogy öntudatlanul eszünk, anélkül, hogy átgondolnánk, megfontolnánk vagy tudatában lennénk annak, hogy milyen vagy mennyi ételt választunk és fogyasztunk. A megszokott viselkedés tehát gyakran felülírja a legjobb szándékainkat. Egy új tanulmány szerint az egészséges testsúly megtartásának kulcsa az egészséges szokások megerősítése.

A legrátermettebbek túlélése helyett az evolúció valójában a leglustábbak túléléséről szólhat. Kutatók ősi puhatestűek és csigák kövületeit tanulmányozták, és azt találták, hogy a magasabb anyagcserével rendelkező szervezetek nagyobb valószínűséggel haltak ki. Azok az állatok, amelyeknek kevesebb energiára volt szükségük a mindennapi életük működtetéséhez és a testi funkcióik fenntartásához, nagyobb valószínűséggel nyertek hosszú távon - mutatták ki az eredmények. Bár az anyagcsere nem az egyetlen tényező, amely meghatározza, hogy egy faj kihal-e, a kutatók szerint nagyon fontos összetevője a hosszú távú túlélésnek.

Ez az új felfedezés kiegészíti azt az egyre növekvő számú bizonyítékot, amely az alacsonyabb anyagcserét a hosszú élettartammal hozza összefüggésbe. (A meztelen vakondpatkányok például a leghosszabb életű rágcsálók, köszönhetően anyagcseréjük egy furcsaságának). Rozalyn Anderson majmokon végzett munkája szintén arra utal, hogy az anyagcsere az öregedési folyamat középpontjában áll. Szerinte minden az energiáról szól: az energiafelhasználásról, az energiatárolásról és arról, hogy milyen módon történik az energia kinyerése.

Kalória korlátozása majmoknál

Három biztos dolog van az életben: a halál, az adók és az a tény, hogy a fogyáshoz több kalóriát kell elégetni, mint amennyit megeszünk. De vajon ez a régi igazság ma is érvényes? Bár egyesek mást mondanak, ez még mindig tény.. Bár a kalóriabevitel nem az egyetlen dolog, ami a fogyás vagy a hízás között áll, tény, hogy kalóriadeficit nélkül nem fogsz fogyni. Azonban, ahogyan azt valószínűleg sejted, a kalóriabevitel csökkentésével történő fogyás kérdése nem ilyen egyszerű. És igazad van.

Sok esetben a kalóriacsökkentés nem biztos, hogy elegendő a fogyási célok eléréséhez. A kiinduláshoz azonban kiváló alapot jelent. Mielőtt azonban belemennénk a részletekbe, tisztázzuk, mi is az a kalóriadeficit valójában.

Mi az a kalóriadeficit?